A háttérben mindenütt a bevándorlással kapcsolatos elutasító vélemények erősödése áll, miközben a melegekkel szembeni ellenérzések a legtöbb vizsgált országban mérséklődtek. A kutatásban részt vett országok között az extrém bevándorlásellenesek súlya Magyarországon (54), Litvániában (43), Észtországban (41), Csehországban (39) és Portugáliában (31) haladja meg a harminc százalékot.

 

Az intézmények iránti szélsőséges bizalmatlanságot jelző rendszerellenesség-alindex ugyancsak változékonynak mondható. A friss adatok az országok háromnegyedében legalább két százalékponttal eltérnek a megelőző mérés eredményétől. Tíz esetben erősödés tapasztalható, azaz nőtt a politikai intézményrendszer iránti bizalmatlanság és elégedetlenség. Öt esetben ezzel ellenkező folyamatokat figyeltünk meg. A rendszerellenesség kiugróan emelkedett Lengyelországban (29-ről 36 százalékra), az Egyesült Királyságban (14-ről 20-ra) és Ausztriában (14-ről 19 százalékra). Jelentős mérséklődés figyelhető meg Csehországban (31-ről 20-ra) és Spanyolországban (33-ról 28-ra). Az extrém módon bizalmatlanok és elégedetlenek aránya Portugáliában, Szlovéniában és Lengyelországban volt a legmagasabb.

 

Alapvetően két tényező gyakorol komoly hatást a rendszerellenességre. Egyrészt az, ha az adatfelvétel nem sokkal a választások előtt történik, mert olyankor többnyire felerősödik a kormány- és rendszerkritikus társadalmi vélekedés; míg ha utána, az általában megnyugvást, a szélsőséges nézetek visszaszorulását jelzi. Külső tényezőként az Európai Unió (EU) megítélésének dinamikája is befolyásolja az alindexet. Mivel a menekülthullám kezelése kapcsán jellemzően csökkent a bizalom a tagállami kormányok egy része által bűnbakká tett EU iránt, ez a folyamat is közrejátszott a rendszerellenesség most megfigyelt erősödésében. Tizennégy országban nőtt ugyanis az Európai Parlamentben (EP) egyáltalán nem bízók aránya, és mindössze négy esetben csökkent. Érdekesség, hogy utóbbiak közül éppen Magyarországon volt a legnagyobb mértékű a mérséklődés (14 százalékról 10 százalékra). Azaz az adatfelvétel idején az idegenellenesség itthoni erősödése még nem vonta magával az EU-ellenességet.

 

Az EP iránti bizalom jobban erodálódott, mint a nemzeti parlamentekbe vetett hit. Tizenkét országban nagyobb mértékben nőtt az EP iránti rendkívül erős szkepticizmus, mint a nemzeti parlamenttel szembeni. Olyan ország pedig nem volt, ahol a helyi törvényhozásba helyezett bizalom nagyobb mértékben kopott volna meg, mint az EP iránti. Messze nem ilyen egyöntetű azonban a kép, ha a változás mértékén túl arra vagyunk kíváncsiak, melyik intézménnyel szembeni szkepszis az erősebb. A vizsgált országok egyik csoportjában lényegesen erősebb a bizalmatlanság az EP iránt. Ezek Ausztria, az Egyesült Királyság és Németország. Más országokban ugyanakkor ennek épp az ellenkezője figyelhető meg. Litvániában, Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon a nemzeti parlamentek megítélése lényegesen gyengébb, mint az uniós parlamenté.

 

Míg az előítéletesség (elsősorban a bevándorlóellenesség) és a rendszerellenesség a legtöbb európai országban emelkedett, a jobboldali értékorientáció, illetve a félelem–bizalmatlanság–pesszimizmus alindexe inkább mérséklődött. Ezek az ellentétes hatások okozzák a Derex fő mutatójának, azaz a legszélsőségesebb nézeteket vallók arányának viszonylagos stabilitását az egyes országokban. A húszból tizennégy országban legfeljebb egy százalékpontos eltérést láthatunk a legutóbbi hullámhoz képest. Három országban emelkedett legalább két százalékponttal az attitűdszélsőségesek részaránya a társadalomban. Ezek Lengyelország (8-ról 11-re), ahol elsősorban az előítéletesség és a rendszerellenesség növekedett; Szlovénia (7-ről 10-re), ott a rendszerellenesség mutat erősödést, továbbá Litvánia (5-ről 7-re), ahol pedig az előítéletesség és a jobboldali értékorientáció fokozódott. Három másik országban ugyanakkor csökkent a Derex: Magyarországon (12-ről 10-re), Csehországban (8-ról 6-ra) és Írországban (7-ről 5-re). A most vizsgált húsz ország közül négyben éri el a magasnak mondható tíz százalékot az attitűdradikálisok aránya: Portugáliában, Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon.

 

Itthon különösen jól látható a menekültválság és a rá épülő kormányzati kampányok hatása. Hiszen az utóbbi hat évben megfigyelt mérséklődés után ismét csúcsra emelkedett a már említett előítéletesség és jóléti sovinizmus alindexe. Ennek hátterében kizárólag a bevándorlással kapcsolatos szélsőséges attitűdök erősödése áll, hiszen a homofóbia mértéke – ami szintén szerepel az alindexben – Magyarországon is csökkent. A megkérdezettek 45 százaléka az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek közül senkinek sem engedné meg, hogy Magyarországra jöjjön élni, ami 10 százalékpontos növekedés a 2012–2013-as értékhez képest. A súlyos bevándorlásellenességet a pártpreferenciák alig befolyásolják, a Jobbik szavazótábora ebből a szempontból némileg kiemelkedik ugyan, de a bevándorlók szélsőséges elutasítása a baloldali ellenzéki pártok szimpatizánsai körében is 50 százalék feletti.

 

A rendszerváltás óta szisztematikusan végzett vizsgálatok egyik fő tanulsága, hogy a magyarokat nagyfokú intolerancia jellemzi, és a menekültválság kapcsán tovább erősödő és a kormánypolitika szintjére emelt bevándorlásellenes érzületek, úgy tűnik, minden eddigi mértéket meghaladnak. Ezt támasztja alá a Tárki kutatása is, amely szerint 2016-ra korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség Magyarországon. Ez összefügg a társadalmi fenyegetettségérzés magas szintjével is, hiszen általában azokkal a csoportokkal szemben intoleránsak a magyarok, amelyeket fenyegetőnek is tartanak. A fenyegetettségérzés növelésében pedig a politika, főként a kormány felelőssége óriási. Nem kétséges, hogy a 2015 eleje óta tartó sorozatos menekültellenes kampányok nagy politikai hasznot hoztak a Fidesz számára, és ez a nyereség a közelgő népszavazás kapcsán tovább növekedhet. Az ennek érdekében felkeltett idegenellenes hisztéria társadalmi kára azonban megbecsülhetetlen.

 

A HVG hetilapban megjelent teljes cikk itt tölthető le (pdf, 1 214 kB).